Környezetbarát, egészséges és az éves fűtési költsége nem több ötvenezer forintnál – csak néhány a szalmaház számtalan előnye közül.
Világszerte készülnek épületek szalmából, nálunk azonban még kevésbé ismert ez a módszer, holott az ilyen építmények nagyon komfortos és tartós otthont kínálnak.
Debreceni építészek Magyarországon eddig még nem alkalmazott, olyan előre gyártott szalmafalakból álló rendszert dolgoztak ki, mely megkönnyíti és gyorsítja az építkezést. A szalma kiváló hőszigetelést biztosít, így az energiafogyasztás is csökken.
|
A kisméretű szalma kockabálát a 35-40 centiméteres falszerkezet közepére helyezik el, kívülről és belülről pedig körülbelül 3-5 centiméter vakolatot kap a fal, amely akár vályogvakolat is lehet – ennek további jó tulajdonságai a páraszabályozó képessége, és nem utolsó sorban a kedvező ára.
A szalmaházhoz – akárcsak a más anyagból készült épületekhez – 30-40 centiméteres vízálló lábazatot használnak, a tető pedig általában nagy túlnyúlással készül, hogy a falak védve legyenek a rácsapódó esőtől. A rágcsálók ellen is megvannak a praktikák, a kivitelezésnél minél hamarabb le kell zárni a szalmaszerkezeteket, illetve sűrű fémhálót is el szoktak helyezni a falban.
Egy száz négyzetméter körüli szalmaház éves fűtési költsége nem több ötvenezer forintnál, nyáron pedig – ha jól van tájolva az épület – a legnagyobb kánikulában sem melegszik 25 fok fölé. Egy átlagos méretű szalmaház ráadásul nagyon hamar elkészül, tavasztól őszig kulcsrakészre lehet építeni.
Forrás itt található: